Coriolus (Trametes versicolor): mit mond a kutatás – tudományos áttekintés

A Coriolus – tudományos nevén Trametes versicolor, magyarul lepketapló vagy lepketaplógomba – a világ egyik legtöbbet vizsgált gombája. Ez a cikk semleges áttekintést ad a publikált kutatásokról: mit vizsgáltak, kiken, milyen eredmények születtek, és hol vannak a korlátok. Nem ajánlás, és semmilyen termékre vonatkozó állítást nem tartalmaz.

Mi a Coriolus (Trametes versicolor)?

Botanika és előfordulás

A Trametes versicolor fakorhasztó gomba a likacsosgombafélék (Polyporaceae) családjából. A mérsékelt övben szinte mindenütt megtalálható elhalt lombos fákon, így Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Németországban is gyakori. Termőteste vékony, bőrszerű, legyező alakú, a krémszínűtől a barnán át a kékesszürkéig terjedő koncentrikus sávokkal – innen ered angol neve, a turkey tail (pulykafarok). Alsó oldalán apró pórusok vannak, nem lemezek. Étkezésre túl szívós, ezért hagyományosan főzet vagy kivonat formájában készítik el.

Szlovákul trúdnikovec pestrý, csehül outkovka pestrá, németül Schmetterlingstramete a neve. A régebbi tudományos név, a Coriolus versicolor, a szakirodalomban ma is elterjedt. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) felhívja a figyelmet arra, hogy a Trametes nemzetség egyes rokon fajai nehezen különíthetők el a lepketaplótól [1].

Hagyományos felhasználás Ázsiában

A hagyományos kínai orvoslásban (TCM) Yun Zhi („felhőgomba") néven ismert, Japánban Kawaratake, azaz „tetőcserép-gomba" a neve. Az NCI szerint a TCM-ben főként a légutakkal összefüggésben említették [1]. A hagyományos használat történeti és kulturális tény, ám önmagában nem bizonyítja a hatást a mai tudományos mércék szerint.

A kutatók által vizsgált vegyületek

Béta-glükánok és poliszacharopeptidek

A legtöbb figyelem a poliszacharidokra, mindenekelőtt a béta-glükánokra irányul – ezek elágazó glükózláncok. A Coriolusban gyakran fehérjéhez kötődnek, ezért proteoglikánoknak vagy poliszacharopeptideknek nevezik őket. Laboratóriumi vizsgálatok azt kutatják, hogyan lépnek kölcsönhatásba ezek a molekulák a veleszületett immunrendszer sejtjeivel, például a Toll-szerű receptorokon (TLR) keresztül [1, 2].

PSK (Krestin) és PSP

A PSK (poliszacharid-K, kereskedelmi nevén Krestin) tenyésztett micéliumból forró vizes eljárással nyert, standardizált kivonat, amelyet Japánban a Kureha vállalat fejlesztett ki. Az NCI szerint glikoproteinek keveréke, β-(1→4)-glükán főlánccal és β-(1→3)-, illetve β-(1→6)-oldalláncokkal; tömegének 25–38%-át kovalensen kötött fehérje adja [1]. A PSP (poliszacharopeptid) hasonló kivonat, amelyet Kínában egy másik gombatörzsből fejlesztettek ki; cukorösszetételében eltér a PSK-tól [1, 2].

Lényeges, hogy a PSK és a PSP pontosan meghatározott, iparilag előállított kivonatok. A velük végzett vizsgálatok eredményei nem vihetők át automatikusan ugyanabból a gombából készült más készítményekre, például a porított, szárított termőtestre vagy más eljárással gyártott kivonatokra.

A PSK szabályozási helyzete Japánban

Maehara és munkatársai áttekintése szerint a PSK-t 1976-ban hagyták jóvá gyógyszerként Japánban, a klinikai gyakorlatban 1977-től alkalmazták. Az 1989-es újraértékelés után a jóváhagyott alkalmazást bizonyos daganatos betegségekben a kemoterápiával való kombinációra szűkítették [3]. A gyártó Kureha 2017-ben bejelentette a gyógyszer gyártásának és forgalmazásának megszüntetését az alapanyag-beszerzési nehézségek és a csökkenő kereslet miatt; az átmeneti időszak 2018 márciusában járt le [4].

Ez a státusz egy konkrét japán gyógyszerre vonatkozott. Az Európai Unióban a Coriolus nincs gyógyszerként törzskönyvezve, és az 1924/2006/EK rendelet alapján nincs rá engedélyezett egészségre vonatkozó állítás.

A kutatási területek áttekintése

Immunrendszer: laboratóriumi és összefoglaló munkák

Saleh és munkatársai (2017) összefoglaló közleménye a PSP-re vonatkozó adatokat tekintette át. A szerzők leírják, hogy a PSP a kísérletekben túlnyomórészt gyulladáskeltő citokinprofilt váltott ki, és különböző immunsejttípusokra hatott [2]. Habtemariam (2020) a T. versicolor poliszacharidjainak preklinikai kutatásokban vizsgált molekuláris célpontjait tárgyalja [5]. Az adatok többsége sejttenyészetekből és állatkísérletekből származik – a kémcsőben kapott eredmények nem feltétlenül tükrözik azt, ami az élő szervezetben történik.

Egy kis, fázis 1 klinikai vizsgálat (Torkelson és mtsai, 2012) 9 nőt követett, akik befejezték emlőrák miatti onkológiai kezelésüket, és 6 héten át napi 3, 6 vagy 9 g T. versicolor-készítményt szedtek. Az elsődleges cél a tolerálhatóság felmérése volt. A szerzők egyes immunológiai mutatókban, például a limfocitaszámban, tendenciákat írtak le [6]. A vizsgálatnak nem volt kontrollcsoportja, mérete pedig nem tesz lehetővé következtetéseket a klinikai haszonról.

A PSK klinikai kutatása az onkológiában: metaanalízisek

A legkiterjedtebb klinikai kutatás a japán PSK gyógyszerre vonatkozik, amelyet a daganat sebészi eltávolítása után a kemoterápia kiegészítéseként (adjuvánsként) alkalmaztak:

• Gyomorrák: Oba és mtsai (2007) metaanalízise nyolc randomizált vizsgálat 8009 betegét foglalta magában. A PSK és kemoterápia kombinációja a kemoterápiával önmagában összevetve 0,88-os relatív kockázatot (hazard ratio) mutatott a teljes túlélésre (95%-os konfidenciaintervallum: 0,79–0,98) [7].
• Vastag- és végbélrák: Sakamoto és mtsai (2006) metaanalízise három vizsgálat 1094 betegét elemezte; a relatív kockázat a teljes túlélésre 0,71, a betegségmentes túlélésre 0,72 volt [8].
• Cochrane-áttekintés (2022): Pilkington és mtsai 7 randomizált vizsgálatot (1569 résztvevő, ebből hat Japánból) értékeltek vastagbélrák esetén. A kemoterápia mellékhatásaira gyakorolt hatást bizonytalannak ítélték (nagyon alacsony bizonyossági szint), az ötéves túlélésben pedig alacsony bizonyosságú adatokat találtak kis különbségről. Hangsúlyozták azt is, hogy az alkalmazott kemoterápiás sémák nem felelnek meg a mai gyakorlatnak [9].
• Tüdőrák: Fritz és mtsai (2015) szisztematikus áttekintése 28 vizsgálatot vont be, ebből 6 randomizáltat és 17 preklinikait. Egyes végpontoknál ellentmondásosak voltak az eredmények, a szerzők nagyobb és jobb minőségű vizsgálatokat sürgettek [10].

Ezek a munkák kizárólag az orvosi felügyelet mellett, standard kezeléssel együtt adott PSK gyógyszerre vonatkoznak, többnyire japán populációban és több évtizeddel ezelőtti kezelési sémákkal. A szabadon kapható készítményekről nem mondanak semmit.

Állatorvosi kutatás: hemangioszarkóma kutyákban

Brown és Reetz (University of Pennsylvania, 2012) randomizált, kettős vak pilotvizsgálatot végzett 15 lép-hemangioszarkómás kutyán, amelyek gazdái a lépeltávolítás után nem kértek kemoterápiát. A kutyák napi 25, 50 vagy 100 mg/ttkg PSP-t (I'm-Yunity készítmény) kaptak, csoportonként öt állat. A túlélési görbékben nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a csoportok között; a 100 mg/kg-os csoportban a medián túlélés 199 nap volt, amelyet a szerzők a szakirodalom korábbi adataival (legfeljebb 86 nap) vetettek össze [11]. Egyidejű kontrollcsoport nélkül és ilyen kis állatszám mellett ez csupán előzetes jelzés.

Ugyanennek az egyetemnek a kutatócsoportja később egy nagyobb, prospektív vizsgálatot közölt 101 kutyával (Gedney és mtsai, 2022). A PSP doxorubicinhez adása a lépeltávolítás után nem javította a túlélést, a csak PSP-t kapó szukák pedig rövidebb ideig éltek, mint a doxorubicinnel kezelt szukák [12]. Ez jól mutatja, miért nem vonhatók le gyakorlati következtetések egyetlen pilotvizsgálatból, és miért az állatorvos dolga dönteni az állatok kezeléséről.

HPV-vel kapcsolatos kutatások

A vizsgálatok többsége nem a gomba szájon át történő szedésére vonatkozik, hanem egy többkomponensű hüvelygélre, amelynek egyik összetevője Coriolus-kivonat. A randomizált, nyílt PALOMA-vizsgálat (Serrano és mtsai, 2021) 91 HPV-pozitív, enyhe fokú méhnyakelváltozással élő nőnél hasonlította össze a gélt a beavatkozás nélküli megfigyeléssel; a gélt használó csoportban hat hónap után nagyobb volt a normális leletek aránya. Több szerző pénzügyi kapcsolatot jelzett a gyártóval [13]. Egy 2026-os áttekintés (Højen és mtsai) mindössze öt megfelelő vizsgálatot talált, és az eredményeket ígéretesnek, de előzetesnek minősítette [14]. A többkomponensű gél hatása nem tulajdonítható magának a gombának, és nem vihető át szájon át szedett készítményekre.

Egy rövid francia közlemény (Donatini, 2014) előzetes vizsgálatot ír le 61, szájüregi HPV-fertőzéssel érintett betegen; az egyik csoport T. versicolor és Ganoderma lucidum kombinációját, az összehasonlító csoport Laetiporus sulphureus gombát kapott [15]. A módszertan leírása szűkszavú, az eredményeket nagyobb vizsgálatok nem erősítették meg.

Bélmikrobiom

Pallav és mtsai (2014, Harvard Medical School) randomizált vizsgálata 24 egészséges önkéntesnél hasonlította össze a PSP-t, az amoxicillin antibiotikumot és egy beavatkozás nélküli csoportot. A PSP a bélflóra összetételében olyan változásokat idézett elő, amelyeket a szerzők prebiotikus hatásként értelmeztek. Ugyanakkor megállapították, hogy a mikrobiom kiindulási összetétele egyénenként stabil volt, és erősebbnek bizonyult a beavatkozások hatásánál [16]. A vizsgálat kicsi és rövid volt, egészségügyi kimeneteleket nem vizsgált.

Biztonságosság és lehetséges mellékhatások

• Az NCI szerint a PSK-t Japánban hosszú ideje alkalmazzák, és kevés nemkívánatos eseményt jelentettek [1].
• A fázis 1 vizsgálatban napi legfeljebb 9 g-os adag mellett 9 nemkívánatos eseményt jelentettek – 7 enyhét, 1 közepeset és 1 súlyosat [6].
• A Cochrane-áttekintés rámutat, hogy kemoterápiával együtt adva nem lehetett megállapítani, a nemkívánatos eseményeket a kemoterápia vagy a kivonat okozta-e [9].
• Kevés adat áll rendelkezésre a gyógyszer-kölcsönhatásokról, a terhesség és szoptatás alatti alkalmazásról, valamint a hosszú távú használatról.
• A készítmények eltérnek a felhasznált gombarészben (termőtest vagy micélium), a kivonási eljárásban és a poliszacharid-tartalomban, ezért nem helyettesíthetik egymást.
• Állatoknál Gedney és mtsai vizsgálata azt mutatja, hogy a PSP nem tekinthető a szokásos állatorvosi ellátás helyettesítőjének [12].

A rendelkezésre álló bizonyítékok korlátai

• A legerősebb adatok a konkrét japán PSK gyógyszerre vonatkoznak, nem a szokásos Coriolus-készítményekre.
• Sok klinikai vizsgálat régebbi, egyetlen országból származik, és ma már elavult kezelési sémákat alkalmazott.
• A PSP-vel és a HPV-vel kapcsolatos vizsgálatok gyakran kicsik, nyíltak vagy egyidejű kontrollcsoport nélküliek; némelyiknél a szerzők összeférhetetlenséget jeleztek.
• Az ismeretek jelentős része laboratóriumi és állatmodellekből származik.
• Az állatorvosi területen a 2012-es pilotvizsgálat jelzését a 2022-es nagyobb vizsgálat nem erősítette meg.

Összegzés

A Coriolus az egyik legalaposabban vizsgált gomba. A kutatások a poliszacharidjaira, az immunrendszerre, az onkológiai kutatásokra, a HPV-re és a bélmikrobiomra összpontosítanak. A legkiterjedtebb klinikai adatok a standard kezeléssel együtt adott PSK gyógyszerrel végzett japán vizsgálatokból származnak. Más készítmények esetében a bizonyítékok korlátozottak és vegyesek, és sok kérdés nyitott marad.

Webáruházunkban a MycoMedica Coriolus, Coriolus 50 % és Coriolus PRO kapszulák állategészségügyi termékként érhetők el. A GrowMedica a MycoMedica márka hivatalos partnere.

Források

1. National Cancer Institute (NCI). Medicinal Mushrooms (PDQ®) – Health Professional Version, section Turkey Tail. Updated 6 Nov 2024. https://www.cancer.gov/about-cancer/treatment/cam/hp/mushrooms-pdq
2. Saleh MH, Rashedi I, Keating A. Immunomodulatory Properties of Coriolus versicolor: The Role of Polysaccharopeptide. Front Immunol. 2017;8:1087. DOI: 10.3389/fimmu.2017.01087 PMID: 28932226
3. Maehara Y, Tsujitani S, Saeki H, et al. Biological mechanism and clinical effect of protein-bound polysaccharide K (KRESTIN®): review of development and future perspectives. Surg Today. 2012;42(1):8-28. DOI: 10.1007/s00595-011-0075-7 PMID: 22139128
4. Kureha Corporation. 抗悪性腫瘍剤「クレスチン®細粒」の製造販売の中止について (Discontinuation of manufacture and sale of Krestin® fine granules). Press release, 17 Mar 2017. https://www.kureha.co.jp/newsrelease/uploads/20170317.pdf
5. Habtemariam S. Trametes versicolor (Synn. Coriolus versicolor) Polysaccharides in Cancer Therapy: Targets and Efficacy. Biomedicines. 2020;8(5):135. DOI: 10.3390/biomedicines8050135 PMID: 32466253
6. Torkelson CJ, Sweet E, Martzen MR, et al. Phase 1 Clinical Trial of Trametes versicolor in Women with Breast Cancer. ISRN Oncol. 2012;2012:251632. DOI: 10.5402/2012/251632 PMID: 22701186
7. Oba K, Teramukai S, Kobayashi M, et al. Efficacy of adjuvant immunochemotherapy with polysaccharide K for patients with curative resections of gastric cancer. Cancer Immunol Immunother. 2007;56(6):905-911. DOI: 10.1007/s00262-006-0248-1 PMID: 17106715
8. Sakamoto J, Morita S, Oba K, et al. Efficacy of adjuvant immunochemotherapy with polysaccharide K for patients with curatively resected colorectal cancer: a meta-analysis of centrally randomized controlled clinical trials. Cancer Immunol Immunother. 2006;55(4):404-411. DOI: 10.1007/s00262-005-0054-1 PMID: 16133112
9. Pilkington K, Wieland LS, Teng L, et al. Coriolus (Trametes) versicolor mushroom to reduce adverse effects from chemotherapy or radiotherapy in people with colorectal cancer. Cochrane Database Syst Rev. 2022;11(11):CD012053. DOI: 10.1002/14651858.CD012053.pub2 PMID: 36445793
10. Fritz H, Kennedy DA, Ishii M, et al. Polysaccharide K and Coriolus versicolor extracts for lung cancer: a systematic review. Integr Cancer Ther. 2015;14(3):201-211. DOI: 10.1177/1534735415572883 PMID: 25784670
11. Brown DC, Reetz J. Single agent polysaccharopeptide delays metastases and improves survival in naturally occurring hemangiosarcoma. Evid Based Complement Alternat Med. 2012;2012:384301. DOI: 10.1155/2012/384301 PMID: 22988473
12. Gedney A, Salah P, Mahoney JA, et al. Evaluation of the anti-tumour activity of Coriolus versicolor polysaccharopeptide (I'm-Yunity) alone or in combination with doxorubicin for canine splenic hemangiosarcoma. Vet Comp Oncol. 2022;20(3):688-696. DOI: 10.1111/vco.12823 PMID: 35442554
13. Serrano L, López AC, González SP, et al. Efficacy of a Coriolus versicolor-Based Vaginal Gel in Women With Human Papillomavirus-Dependent Cervical Lesions: The PALOMA Study. J Low Genit Tract Dis. 2021;25(2):130-136. DOI: 10.1097/LGT.0000000000000596 PMID: 33746195
14. Højen IB, Kristensen MK, Bertelsen VM, et al. Effect of coriolus versicolor-based vaginal gel on clearance of human papillomavirus and cervical dysplasia – a scoping review. BMC Womens Health. 2026;26(1):71. DOI: 10.1186/s12905-025-04206-z PMID: 41507892
15. Donatini B. Control of oral human papillomavirus (HPV) by medicinal mushrooms, Trametes versicolor and Ganoderma lucidum: a preliminary clinical trial. Int J Med Mushrooms. 2014;16(5):497-498. DOI: 10.1615/intjmedmushrooms.v16.i5.80 PMID: 25271984
16. Pallav K, Dowd SE, Villafuerte J, et al. Effects of polysaccharopeptide from Trametes versicolor and amoxicillin on the gut microbiome of healthy volunteers: a randomized clinical trial. Gut Microbes. 2014;5(4):458-467. DOI: 10.4161/gmic.29558 PMID: 25006989

Valamennyi hivatkozást a PubMed adatbázisban vagy a kiadó oldalán ellenőriztük (2026. október).